Valami átszállt köztünk a térben, 
talán gomolygó leheleted?
Nem láthattam, hiszen ragyogott a Nap és a kék odafent szinte fájt.
És mégis átszállt.
Fáztál, orrunkat egyszerre fújtuk, 
a méterek ettől lettek rövidek?
Hozott közel varázsa szerelemnek.
Láttam villanó tekinteted.
Borzongtam, melegen mélyen, 
kezedet néztem, benne alvó simításodat...
Talán ez szállt köztünk a fényben?
Melegem lett. 
Neked is. 
Tudom.
Elkaptad rebbenő pillantásodat. 
2012.11.14.
 
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése