Nyarad vagyok

Szeretnék a nyarad lenni!
Csiklandósan szaladnék hátadon: pici csepp verítéked,
örülnél, hogy érzed: veled vagyok.
Nyár vagyok.
Fűszál a lábadat karcolja, meztelen bőröd ad rá feleletet.
Érzed: élsz.
Nem csak vagy... időtlen szobákban, hol nincsenek évszakok...
Csak falak közé zárt egyenhőmérséklet.
Nyarad vagyok. Szomjas.
Habzó sör fák alatt, pecsétes asztalon.
Kiherélt ásványvíz, fehér abroszokon... élsz?
Élsz kedves vagy csak vagy?
Határidők jelzik: telik az évszak.
Vagyok a büdösöd zörgő villamoson.
Emberszag...emlékszel?
Legyek hát bosszantó, hogy jól essen a szippantás, leszállva.
Rálépnek a gázra, friss-autó illatban előzöl többi pléhbe zárt létezőt.
Állj az ablak elé.
A vízcsepp én vagyok, neked szaladok mintát írva üvegre.
Menj ki az esőre. Ázzon foltosra keményített éned.
S akkor megérzed.
Én vagyok.
Az élet.

2012.06.19.