Nyáron a lámpa fénysugarába
pihepuha lepke serege repül,
keringnek zúgó cserebogár testek, 
mily sokan vannak, 
kik dalt adnak az estnek,
észre sem vetted, elcsendesedtek
tovalép az idő...
Kisasszony napján elköszönt a nyár.
Fecskéknek szárnya hosszú utazásra
készül a dróton, míg mind egybeül.
Hűs már pára, diókoppanásba 
cinegemadárnak új dala zendül.
Nem csendes az ősz sem, 
zeng benned, ha hallod:
és nem azt siratod, 
minek búcsúzása időben való.
Nekünk teremtette, 
pont ilyen kerekre,
hozzád szól benne az 
Örökkévaló. 
2012.09.09.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése