Nyáron a lámpa fénysugarába
pihepuha lepke serege repül,
keringnek zúgó cserebogár testek,
mily sokan vannak,
kik dalt adnak az estnek,
észre sem vetted, elcsendesedtek
tovalép az idő...
Kisasszony napján elköszönt a nyár.
Fecskéknek szárnya hosszú utazásra
készül a dróton, míg mind egybeül.
Hűs már pára, diókoppanásba
cinegemadárnak új dala zendül.
Nem csendes az ősz sem,
zeng benned, ha hallod:
és nem azt siratod,
minek búcsúzása időben való.
Nekünk teremtette,
pont ilyen kerekre,
hozzád szól benne az
Örökkévaló.
2012.09.09.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése