Csodácska

Valami visz...de nem a lábam.
Ő csak lépked belső parancsra,
hőt sugárzó koszszürke betonon
vagy sárban caplatva.
Locsoltak.
Ruganyos fű boldog érintését alig-alig érzem,
pedig ott visz léptem...figyelek...befelé.
Leülök.
Forró márvány kemény simasága melegíti combom,
tekintetem megpihen a szobron, ki társam a csendben, pici alig-dombon.
Nem várok semmire. Vagyok.
Eltűnnek a zajok, villamos sárgája nesztelenül surran,
szemem sarkában valami felbukkan.
Hajó.
Fény-ezüst a Duna és mégsem kápráztat.
Átadom magam, mindig-volt látványnak...
Hegyek...kékek? Nem...pettyesek.
Fénypettyek villannak messzi-van ablakon,
Gyorsan! Szememet behunyom.
Szivárvány körök robbannak, kápráznak sokáig.
Pedig már csak tornyos puffancsfelhő látszik...majd elszürkül.
Elémegy a Napnak.
Lábszáramon meleg vízcseppek szaladnak vagy hangya?
Jó lenne megnézni...szoknyát felemelni...lágyan lebegtetni...erkölcs rideg gátját szanaszét söpörni...
Megteszem. De csak kicsit...icipicit.
Blúzt eltartva legyezem a...de azt is csak picit...
Meleg van.
Szép július ébred.
És ébred egy érzés.
Sugárzó köszönés, mélyen a szívemben vagy hol?
Ott érzem hullámát: "Itt vagyok.Dolgozol?"
Dolgozom...hoztam fényét lényemnek és átadom.
Üzenem válaszom: itt vagyok. Dolgozol?
"Már indulok...már vágyom látásod...megadod?"
Felállok.
Talpam alá simuló lágyságon lépdelek.
Hogy legyek egy-veled...amennyire lehet...most lehet.
De vidám a kezed! Ahogyan integet!
Hát ilyen jó neked?
Nekem jó. Mosolygok.
Mik vagyunk?
Bolondok?

2010-07-02

2010-07-02

Titkos helyek

Bújj be Kedves!
Jelenléted ide-oda rebben bennem.
Megleptél, ujjaim begyében zsiborogsz,
mint könnyű pillangó.
Felnézek, s látom ahogy léped a szobát, gondolkodsz.
Valahol.
Távol tőlem és mégis itt.
Most máshol érezlek...szép titkos helyeken:
Ej, hová szaladtál képzeletedben?
Hiszen jó helyen vagy.
Örülök jöttödnek.
Átadom magamat.
Hagyd, hogy elzsibbadjak benned...
Szép titkos helyeken. 

Vihar, júniusban

Vihar júniusban

Villan és dörren, ágyú tán hasonló,

redőnyök mögött lobbannak a fények:

Gondolatom szalad, Istennek hála, csak az égi csatát élek.

Gyerek moccan, felsír: Anya kezet kérek!

Jön a szó, mormoló:

Veled vagyok...

Félek...

Sss, csak zivatar.

Domború homlokon összetapad a haj:

Amíg nem óvóhely, nincsen baj, nincsen baj!

Honnan a gondolat, hány anya félelme csitul a szobában?

Tetőnk van!

Fészekben a madár, anya most mit csinál?

Nem tudom...aludjál...

Anya mit csinál a cica, a kóborló?

Nem tudom...tán bújkál...hidd el talált helyet!

És a rossz ruhájú háztalan emberek?

Ők is, ők is...lehet...

Hallom-e a jeget?

Vagy csak a szél lehet?

Ne arass Istenem! Dolgoztak a kezek!

Arany a gabona, várja az aratást...

Jaj mit talál reggel a gazda...kimenne, mit sem lát...

Csak nézi a süvítő kavargást, terítené magát védőn a földekre

Keresi a hitet, megmarad belőle...az élet: jövőre.

Áll a gabona!

2012-06-22

Nyarad vagyok

Szeretnék a nyarad lenni!
Csiklandósan szaladnék hátadon: pici csepp verítéked,
örülnél, hogy érzed: veled vagyok.
Nyár vagyok.
Fűszál a lábadat karcolja, meztelen bőröd ad rá feleletet.
Érzed: élsz.
Nem csak vagy... időtlen szobákban, hol nincsenek évszakok...
Csak falak közé zárt egyenhőmérséklet.
Nyarad vagyok. Szomjas.
Habzó sör fák alatt, pecsétes asztalon.
Kiherélt ásványvíz, fehér abroszokon... élsz?
Élsz kedves vagy csak vagy?
Határidők jelzik: telik az évszak.
Vagyok a büdösöd zörgő villamoson.
Emberszag...emlékszel?
Legyek hát bosszantó, hogy jól essen a szippantás, leszállva.
Rálépnek a gázra, friss-autó illatban előzöl többi pléhbe zárt létezőt.
Állj az ablak elé.
A vízcsepp én vagyok, neked szaladok mintát írva üvegre.
Menj ki az esőre. Ázzon foltosra keményített éned.
S akkor megérzed.
Én vagyok.
Az élet.

2012.06.19.

Hőség

Redőny által szűrt homályban a meleg súgja... hiszen nyár van... minek toporzékolsz?

Hiszen nem vagy félholt... csak úgy érzed... pedig nézzed... megy az élet...

Nem moccanó leveleken, egyszer-volt harmatcseppeken bogár csápja tapogat:

Maradt, mit még megihat?

Levél szomját nincs, mi oltsa, fáradt-magát beburkolja, kicsire és picire,

nem engedi, hogy vigye, benne mi még megmaradt: szigorúan tűz a Nap!

Nem adom. Jól összezsugorodom, őrzöm harmat-kortyomat... mikor volt az a tegnap?

Mikor esett... hogy utálták az emberek... most meg nézik az eget.

Vizet a Föld rejteget, csak mélyre le, gyökerek... hisz gyümölcsöt érlelek!

Madár billen fel az ágra, fanyalodik kis bogárra, hízott kukac merre vagy?

Kéreg rejti bábodat... most én meg nem keresem.

Jól bezárom énekem, azt a tócsát figyelem, miben gyerek játszogat... jaj, de közel... nem szabad.

Hagyd Fiam a madarat! Inna, engedd...tátogat. Nekünk tartogat a csap...igen, hozunk ki holnap kicsi tálkát galambnak.

Szomjas vagy? Ő is az.

Ember a bokor alatt, elmozdulni nem szabad... árnyék van.

Hangja rekedt, alig hallom... úgy kezdődik, hogy "asszonyom..."

Közel hajlok, bűzébe, vöröslő tenyerébe... nézz bele a szemébe!

Vizet, hogyha kaphatnék... akár egy korty is elég...

Adhatok. Megengedem a csapot, hideg vizet folyatok.

Kidobandó flakonok... tele vízzel...

Istenem, gazdag vagyok!

2010-07-15

Hordozlak 2...Együtt, utcán

Kamasz mosoly villan meglett férfiarcon,
elkapott tekintet rejti az örömünk,
rideg beton járda felfénylik közöttünk,
fordítsd el a fejed, meséljen közönyünk.
Magamba fogadlak, mélyen, belül titkon.

Nézem a kezedet, érzem az erejét.
Ölelésedbe mikor bújok újra?
Sugárzó melegben összeborulva
füledbe szót súgva,
hajpihédre fújva.

Meleg lehelettől borzongsz... hívlak útra:
Éljük együtt egymás egybefont meséjét.

Felnézel.
Elköszönsz, hangtalan.
Megtelek kiáltó pillantásoddal.
"Vigyél magaddal!"
Viszlek. Hordozlak.
Bárhol vagyok, bárhol vagy...
Lép felénk a holnap, amiben te viszel,
s gyengéden leteszel tested oltárára.

2012-06-16

Hordozlak

Látlak a járdán szembejönni velem,
pedig nem kereslek, a szelet hallgatom,
lépkedek a talpam alá futó dallamon
és megismerem a tavalyi százszorszépet.

Ismerem mosolyod.
Belül melegít a szemed,
hordom villanó tekinteted,
pupillád lágy sötétjét magamban dúdolom...az a szép, az a szép...
Fekete.
Veled vagyok tele.

Ezért nem hiányzol?